Mi az
angina?
Az angina (angina pectoris) vagy koszorúér-betegség éles fájdalom
vagy nyomásérzés a mellkasban, amelyet a szív bizonyos részén fellépő elégtelen
vérellátás okoz. Az angina a koszorúér-betegség domináló tünete, a szívet ellátó
vérerek szűkülete vagy elzáródása következtében fejlődik ki. A beteg
szubjektív érzése úgy írható le, mint fájdalmas szorítás vagy nyomás a
szegycsont körül, amely gyakran kisugárzik a karba, kézbe, nyakba vagy az állba.
Rendszerint legalább 5 percig tart és megszűnik a megfelelő gyógyszer bevételére
vagy nyugalomra.
Mi okozza az
anginát?
A hirtelen fellépő szívtáji fájdalom akkor jelentkezik, amikor az
oxigénigényt nem elégíti ki a vér által szállított oxigénmennyiség. Az anginás
rohamokat gyakran váltja ki fizikai terhelés, túlzott lelki terhelés, a
szervezet hirtelen lehűlése vagy túlmelegedése, és gyakran fordul elő nehéz vagy
fűszeres ételek vagy alkohol fogyasztása után. Ilyen esetekben a szív fokozott
munkavégzésre kényszerül, de nem kap elég oxigént, ez okozza a
fájdalmat.
Fenyegető infarktus jelei-e az anginás
rohamok?
Lényeges hangsúlyozni, hogy az angina nem szívizominfarktus
(=szívroham). A hirtelen fájdalmat csak a terhelődő szívizomban átmenetileg
fellépő oxigénhiány okozza. Az anginától eltérően a szívizominfarktus
visszafordíthatatlan változásokat okoz a szívszövetben, mivel a szívizomzat egy
része egyáltalán nem kap vért a vérellátás valamilyen akadálya következtében.
Szívrohamban a fájdalom erősebb, hosszabb ideig tart és nem szűnik meg pihenésre
vagy a nyelv alá helyezett nitroglicerin alkalmazására. A szívrohamot egyben
hányinger, megsemmisítő gyengeség érzése és (hideg) verejtékezés
kíséri.
Angina-e minden mellkasi
fájdalom?
Biztosan nem. Nem minden mellkasi fájdalmat és még csak nem is
minden szívközeli fájdalmat kell a koszorúér-betegség tünetének tekintenünk. Pl.
ha a fájdalom 30-40 másodpercnél rövidebb ideig tart, mély légvételre,
testhelyzetváltozásra vagy egy korty víz ivására megszűnik, nem kell aggódnia,
hogy koszorúér-betegség az oka annak, amit tapasztal.
Hogyan diagnosztizálják az
anginát?
Az orvos a diagnózist általában a fájdalom jellege és fellépésének
körülményei alapján állapítja meg. Egyéb betegségek kizárása céljából többféle
orvosi vizsgálat elvégzése is szükséges, ilyenek az EKG-vizsgálatok (nyugalmi
helyzetben, ill. terhelés után készített EKG) és a koszorúerek röntgenvizsgálata
(coronaria-angiográfia), valamint a vérnyomásmérések. Az EKG-t a szív
elektromos impulzusainak vizsgálatára használják. Ezek az impulzusok
kimutathatják, hogy a szív vérellátása elégtelen-e vagy megfelelő, felfedik a
szívritmuszavarokat és néhány egyéb eltérést. Annak érdekében, hogy a szív
működéséről teljes képet kapjon, a szakorvos nyugalmi helyzetben és fizikai
terhelés után is készít elektrokardiogramot. A részleteket jobban ábrázoló
terheléses tesztek értékelni képesek a szívben a véráramlást mind nyugalmi
helyzetben, mind terhelés során. Kis mennyiségű radioizotópot (rendszerint
talliumot) alkalmaznak intravénás mikrokatéter segítségével, miközben
terhelésnek teszik ki a szervezetet. Ezt követően egy speciális műszer fel tudja
térképezni, hogyan oszlik el a tallium a szívizom különböző részeiben. Az anyag
koncentrációjának különbsége vagy hiánya valamelyik részben megmutatja, hogy a
szívnek mely részeit érinti az isémia (elégtelen vérellátás). A legpontosabb
módszer a koszorúerek károsodásainak kimutatására az angiogram, azaz a
koszorúerek röntgenvizsgálata (coronarographia). Egy vékony, hajlékony csövet
(katéter) vezetnek be a lágyékon vagy a felkaron keresztül az érrendszerbe, s
addig tolják előre, amíg el nem éri a szívizomzatot vérrel ellátó két koszorúér
egyikét. Ez után kontrasztanyagot fecskendeznek be, melynek segítségével
röntgenképernyőn láthatók lesznek a koszorúerek esetlegesen károsodott vagy
elzáródott szakaszai.
Az angina
kezelése
Az angina sikeres kezelése során a betegség kialakulásához vezető
rizikófaktorokra kell koncentrálni. Ezek a rizikófaktorok a következők:
emelkedett vérnyomás, emelkedett koleszterinszintek, elhízás és dohányzás.
Kezelőorvosa megfelelő gyógyszereket, egészséges étrendet és testmozgást fog
javasolni. Évtizedeken át a nitrátok voltak az elsődleges gyógyszerek az
angina kezelésében, ill. annak megelőzésében. Jelenleg trinitrát-, dinitrát- és
mononitrát-készítmények állnak rendelkezésünkre. Hatásmechanizmusuk a
koszorúerek tágításán alapul, ily módon növelik a szívizomba jutó oxigén
mennyiségét. A gyógyszer felírása előtt az orvosnak tájékoztatnia kell a beteget
a lehetséges mellékhatásokról, melyek a következők: fejfájás, kipirulás, a
vérnyomás túl nagy mérvű csökkenése, szédülés és tolerancia kialakulása (ez
utóbbi jelentése: a szervezet megszűnik reagálni a gyógyszer addig alkalmazott
adagjára).
Beszéljünk részletesebben az
egyes nitrátcsoportokról!
A trinitrátok
csoportjába tartozik a széles körben ismert
nitroglicerin, amelyet azonnali, de rövid időtartamú hatás jellemez. A
nitroglicerint főleg az anginás rohamok megszüntetésére
használják.
A
dinitrátok is használhatók az angina
sürgősségi kezelésére, feltéve, hogy sublingualisan (a tablettát a nyelv alá
helyezve) alkalmazzák. Gyakrabban használják azonban őket hosszú távú kezelés
során és az angina megelőzésére. Szájon át alkalmazva – a trinitrátokhoz
hasonlóan – a dinitrátok is felszívódnak a belekből, keresztülhaladnak a májon,
ahol nagymérvű metabolikus változásokon mennek át, főként mononitrátokra
bomlanak le. Ebből adódik, hogy fő metabolitjuk, a mononitrát az egyetlen
nitrát, amely változatlan marad a vérben és direkt módon biztosítja a gyógyszer
hatásosságát. A mononitrátokat tartalmazó készítmények tulajdonságai ezért
eltérnek más, az angina kezelésére használt
gyógyszercsoportokéitól.
A
mononitrátok jellemző tulajdonsága, hogy
hatásuk csak a bevétel után legalább 30 perccel érezhető. Ez az oka annak, hogy
nem használják őket az anginás roham sürgősségi kezelésében. Fő alkalmazási
területük a hosszú távú, biztonságos kezelés és az anginás fájdalom
megelőzése.
Az angina
kezelésében a nitrátokon kívül alkalmazzák még a bétablokkolókat, mivel
csökkentik a szívösszehúzódások gyakoriságát és erejét, valamint a
kalciumcsatorna- blokkolókat, amelyek megelőzik a spazmust (érgörcsöt) a
koszorúerekben. Az angina különösen súlyos eseteiben, amikor a gyógyszeres
kezelés nem eléggé hatásos, sebészi módszereket (coronaria-bypass) vagy
ballon-angioplasztikát alkalmaznak. A coronaria-bypass olyan sebészi
beavatkozás, melynek során egy véreret ültetnek be az elzárt
koszorúérszakaszhoz. Ez hivatott biztosítani a véráramlást a szívnek ahhoz a
részéhez, amelyet normális esetben az érintett artéria látna el. Ehhez a
műtéthez rendszerint a lábból vett vénákat és a szegycsont mögötti artériákat
használják fel. Az angioplasztika során egy
katétert, amelynek a végén egy kis ballon van, vezetnek be az érrendszerbe a
lágyéknál vagy a könyöknél, és felvezetik azt a koszorúér-szűkület helyéhez. A
ballont aztán felfújják, ami megtágítja a szűkült
szakaszt.
Terhelhetők-e az anginás
betegek?
Igen, de a gyakorlatok rendjének és intenzitásának tervezésekor
Önnek ki kell kérnie orvosa tanácsát. A fizikai terhelés segít emelni a
fájdalomküszöböt, csökkenti a stresszt, javítja a szív oxigénellátását és
korlátok közt tartja az Ön testsúlyát. Az orvosok kezdetnek könnyű gyakorlatokat
ajánlanak és a gyakorlatok fokozatos nehezítését javasolják. Napi 5 percnyi séta
jó kezdet lehet, amely pár hónap alatt 1/2 vagy akár 1 órára növelhető. Kerülnie
kell a hirtelen túlzott terhelést.
Mi a különbség a stabil és az
instabil angina között?
Alapvető különbség van a stabil (terhelésre jelentkező angina) és
az instabil angina (nyugalmi angina) között. A betegség leggyakoribb formája
a stabil angina. Ennek tipikus vonása, hogy az angina pectoris epizódjai
általában többé-kevésbé előre jelezhető rendszerességgel fordulnak elő. A
beteget nem lepi meg az állapota, hiszen tudja, hogy a rohamok többnyire stressz
vagy fizikai megterhelés után jelentkeznek. Némely esetben azonban az angina
lehet kiszámíthatatlan is. A mellkasi fájdalom meglepően súlyos vagy gyakori
rohamai jellemzik, amik minimális terhelésre vagy nyugalomban jelentkeznek. Az
anginának ezt a típusát nevezik instabil anginának vagy nyugalmi anginának, és
ez különlegesen gondos kezelést igényel. Az instabil angina meghatározást
használják annak a szituációnak a jellemzésére is, amikor a szívizominfarktus
tünetei jelentkeznek, de ezt klinikai tesztek nem erősítik meg és a tünetek nem
vezetnek a szívizom állandósult károsodásához.
Az angina
megelőzése
Az angina kialakulásának megelőzésében kimagasló szerepe van a
testmozgásnak, az egészséges étrendnek, az alkoholfogyasztás csökkentésének és a
dohányzás elhagyásának.
|