Nyugtalan alvás: csak nem refluxbeteg?

Azt találták, hogy a mély alvási fázisokban szinte az összes olyan védekező mechanizmus csökkent, amely a gyomortartalom nyelőcső felé történő visszafolyását akadályozza. Ezentúl csökkent a gyomorégést jelző reflex („heartburn-signal") is. Tehát az alvás, mint állapot, fokozott kockázatot hordoz a reflux-esemény szempontjából. Ugyanakkor a reflux betegség hatása az alvásra szintén kimutatható. Ma már széleskörű vizsgálatok igazolják, hogy e betegcsoportban az alvászavarok aránya messze meghaladja az egészséges populációét. Az éjszakai reflux-események, melyek a betegek 25-75 százalékában kimutathatók, két módon hatnak az alvásra. Egy részük nehezíti az elalvást, máskor a visszafolyó gyomortartalom vagy egyszerűen a gyomorégés okoz felébredést, felriadást. A másik mechanizmus a reflux okozta úgynevezett mikroébredés (arousal), amikor a beteg alvása a mély fázisból a felszínesbe kerül, de fizikailag nem ébred fel. A mikroébredések „széttöredezik" az alvást, így az nem pihentető, tehát a beteg nappali álmosságban szenved és másnapi tevékenységében kimutatható a produktivitás csökkenése is. Hazai vizsgálat (Demeter, Várdi Visy, Magyar) igazolta, hogy a reflux betegség súlyossága és a nappali álmosság között összefüggés van. Ezentúl az éjszakai – sokszor „néma" - reflux döntő szerepet játszik a szövődmények (köhögés, asztmás tünetek, gégehurut stb.) létrejöttében, melyek tovább rontják az alvás minőségét.

Nemritkán az alvászavar az egyetlen jel, mely felfedheti az éjszakai „néma" refluxot. A betegség megfelelő kezelése (gyógyszeres, műtéti) igazoltan javítja az alvás minőségét és az alvási paramétereket. Hungin és munkatársai egy nagy vizsgálatban (518 bevont beteg) igazolták, hogy az éjszakai reflux-panaszokkal bíró betegek körében 82 százalékban fordul elő alvászavar. 61 százalékban volt nehezebb elalvás és/vagy éjszakai felébredés. A betegek 10 százaléka használt emiatt altatót. A másnapi produktivitás a betegek 42 százalékában volt csökkent. A vizsgált betegek 89 százaléka említett nappali, 69 százaléka éjszakai gyomorégést és 53 százalékban mindkettőt.

DiMarino munkacsoportja 16 nem kezelt betegnél végzett párhuzamos nyelőcső savmérést és műszeres alvásvizsgálatot. 11 betegnél észleltek éjszakai refluxot és ezek mindegyikénél észlelték valamely ébredési mechanizmus jelenlétét. Különösen a mikroébredések számát (128) találták magasnak. Mind az ébredést, mind a mikroébredést „védekező" jelenségnek tartják, mely mintegy visszaállítja az ébrenléti állapotban meglévő védelmi lehetőségeket. Elalvási zavart egyik betegnél sem észleltek.

Shaker és munkacsoportja szintén nagy beteganyagon (454 bevont beteg) vizsgálta a betegség vezető tünete – a gyomorégés – és az alvászavarok kapcsolatát. Azt találták, hogy heti egy alkalommal jelentkező gyomorégés esetén a betegek több mint 40 százalékánál van elalvási nehezítettség vagy felébredés. Ha heti 3 vagy több alkalommal van panasz ez az arány 60 százalék fölé emelkedik.

Összefoglalva az éjszakai reflux-események közvetve (a szövődményes tünetek révén) és közvetlenül (elalvási zavart, felébredést és mikroébredést okozva) befolyásolja alvásunkat.